Pál I. levele a Korinthusbeliekhez 13.fejezet.-2021.11.12.
Pál I. levele a Korinthusbeliekhez
13.fejezet.
A
szeretet dicsérete.
Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én
bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.
És ha
jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és
ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről,
szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
És ha
vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen
én bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet
hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem
fuvalkodik fel.
Nem
cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja
fel a gonoszt,
Nem örül a
hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent
elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet
soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár
nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész
szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor
eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor
gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy
értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a
gyermekhez illő dolgokat.
Mert most
tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint
van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is
megismertettem.
Most azért
megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a
szeretet.
