Mai ige(biblia)-2021.11.06.
Salamon
énekek éneke 5. fejezet.
Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem,
szedem az
én mirhámat, az én balzsamommal,
eszem az én
lépesmézemet az én mézemmel,
iszom az én
boromat az én tejemmel.
Egyetek
barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!
A
Menyasszony hallja a Vőlegény szavát, panaszolja tőle való elválasztását és dicséri szépségét.
Én
elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,
és ímé az
én szerelmesemnek szava, aki zörget, mondván:
Nyisd meg
nékem, én húgom, én mátkám,
én
galambom, én tökéletesem;
mert az én
fejem megrakodott harmattal,
az én hajam
az éjszakának harmatjával!
Felelék én:
Levetettem ruhámat,
hogy-hogy
öltözhetném fel?
Megmostam
lábaimat,
mimódon
keverném azokat a porba?
Az én
szerelmesem kezét benyujtá az ajtónak hasadékán,
és az én
belső részeim megindulának ő rajta.
Felkelék
én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam,
és az én
kezeimről mirha csepeg vala,
és az én
ujjaimról folyó mirha
a závár
kilincsére.
Megnyitám
az én szerelmesemnek;
de az én
szerelmesem elfordult, elment;
az én
lelkem megindult az ő beszédén:
keresém őt,
de nem találám,
kiáltám őt,
de nem felele nékem!
Megtalálának
engem az őrizők, akik a várost kerülik,
megverének
engem, megsebesítének engem,
elvevék az
én felöltőmet tőlem
a kőfalnak
őrizői.
Kényszerítelek
titeket, Jeruzsálemnek leányai,
ha
megtaláljátok az én szerelmesemet,
mit
mondotok néki? hogy én a szerelem betege vagyok!
Micsoda a
te szerelmesed egyéb szerelmesek felett,
oh
asszonyoknak szépe?
Micsoda a
te szerelmesed egyéb szerelmesek felett,
hogy minket
ilyen igen kényszerítesz?
Az én
szerelmesem fejér és piros,
tízezer
közül is kitetszik.
Az ő feje,
mint a választott drága megtisztított arany;
fodor haja
fekete, mint a hollónak.
Az ő szemei
mint a vízfolyás mellett való galambok,
melyek
tejben fürödnek,
szép
teljesen helyheztettek.
Az ő
orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához,
amelyek
illatos plántákat nevelnek;
az ő ajkai
liliomok,
melyekről
csepegő mirha foly.
Az ő kezei
aranyhengerek;
melyek
befoglaltattak topázba;
az ő teste
elefántcsontból való mű,
zafirokkal
megrakva.
Az ő szárai
márványoszlopok;
melyek
tiszta arany talpakra fundáltattak;
az ő
tekinteti, mint a Libánus;
tetszetes
mint a czédrusfa.
Az ő ínye
édességek,
és ő
mindenestől fogva kívánatos!
Ez az én
szerelmesem, és ez az én barátom,
oh
Jeruzsálemnek leányai!
Hová ment a
te szerelmesed,
oh
asszonyoknak szépe?
hová
fordult a te szerelmesed,
hogy
keressük őt veled együtt?
Az én
szerelmesem, elment az ő kertébe,
a drága
füveknek táblái közé,
hogy lakozzék
a kertekben,
és
liliomokat szedjen.
Én az én
szerelmesemé vagyok, és az én szerelmesem enyim,
aki a
liliomok közt legeltet.
