Mai ige(biblia)-2021.11.07.

 

Salamon énekek éneke 6. fejezet.

Az újra egyesülés öröme.

Szép vagy én mátkám, mint Tirsa városa,

kedves, mint Jeruzsálem,

rettenetes, mint a zászlós tábor.

Fordítsd el a te szemeidet én tőlem,

mert azok megzavarnak engem.

A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája,

melyek a Gileádról szállanak alá.

A te fogaid hasonlók a juhok nyájához,

melyek feljőnek a fördőből,

melyek mind kettősöket ellenek,

és meddő azok között nincsen.

Mint a pomagránát darabja a te vakszemed,

a te fátyolod alatt.

Hatvanan vannak a királynék,

és nyolczvanan az ágyasok

és számtalan a leányzó.

És az én galambom, az én tökéletesem,

az ő anyjának egyetlenegye,

az ő szülőjének választottja.

Látják a leányok, és boldognak mondják őt,

a királynéasszonyok és az ágyasok, és dicsérik őt.

Kicsoda az, aki úgy láttatik mintegy hajnal,

szép, mint a hold, tiszta, mint a nap,

rettenetes, mint a zászlós tábor?

A diófás kertekbe mentem vala alá,

hogy a völgynek zöld fűveit lássam;

hogy megnézzem, ha fakad-é a szőlő,

és a pomagránátfák virágzanak-é?

Nem tudtam, hogy az én elmém ültete engem

az én nemes népemnek díszhintajába.

Térj meg, oh Sulamit!

térj meg, térj meg, hogy nézzünk téged!

Mit néztek Sulamiton?

mintegy Machanaimbeli körtánczot!