Mai ige(biblia)-2020.07.22.
Józsué könyve 17.fejezet.
Manassé másik féltörzsének öröksége.
Lőn sors által való része Manassé nemzetségének is, mert ő vala
elsőszülötte Józsefnek, Mákirnak, a Manassé elsőszülöttének, Gileád atyjának,
mivelhogy hadakozó férfiú vala, juta néki Gileád és Básán.
Manassé
többi fiainak is juta az ő családjaik szerint: Abiézer fiainak, Hélek fiainak,
Aszriél fiainak, Sekem fiainak, Héfer fiainak és Sémida fiainak. Ezek Manassénak
a József fiának fiúgyermekei, az ő családjaik szerint.
De
Czélofhádnak, Héfer fiának (ez Gileád fia, ez Mákir fia, ez Manassé fia) nem
valának fiai, hanem csak leányai. Ezek valának pedig leányainak nevei: Makhla,
Nóa, Khogla, Milkha és Thircza.
Ezek
odajárulának Eleázár pap elé, Józsuénak, a Nún fiának eleibe és a fejedelmek
elé, mondván: Az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy örökséget adjon nékünk a mi
atyánkfiai között. Adott vala azért nékik örökséget az Úr beszéde szerint, az ő
atyjoknak bátyjai között.
Tíz rész
esék azért Manassénak, Gileád és Básán földén kívül, amelyek túl vannak a
Jordánon.
Mert a
Manassé leányai örökséget kaptak az ő fiai között; Gileád földe pedig a Manassé
többi fiaié lőn.
A Manassé
határa pedig Ásertől Mikmetháth felé vala, amely Sikem előtt van. És méne a
határ jobbkéz felé, Én-Tappuahnak lakói felé.
Manasséé
volt Tappuah földe, de Tappuah a Manassé határa felé az Efraim fiaié vala.
És alámegy
a határ a Kána patakjára, a pataknak déli részére. Ezek a városok Efraiméi a
Manassé városai között. Manassé határa pedig a pataktól észak felé és a széle a
tengernél vala.
Délről
Efraimé, északról pedig Manasséé, és ennek határa a tenger vala. De észak felől
Áserbe ütköznek, napkelet felől pedig Issakhárba.
És a
Manasséé vala Issakhárban és Áserben: Béth-Seán és mezővárosai, Jibleám és
mezővárosai, Dórnak lakosai és mezővárosai, Én-Dórnak lakosai és mezővárosai,
Thaanaknak lakosai és mezővárosai, és Megiddó lakosai és mezővárosai, három
hegyi tartomány.
De nem
bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a Kananeusnak
ott maradni azon a földön.
De mihelyt
megerősödtek vala Izráel fiai, robot alá veték a Kananeust, de teljességgel nem
űzék ki őket.
József fiai
pedig szóltak vala Józsuéval, mondván: Miért adtál nékem egy sors szerint való
örökséget és egy osztályrészt, holott én sok nép vagyok, mivelhogy ez ideig
megáldott engem az Úr?!
Józsué
pedig monda nékik: Ha sok nép vagy te, menj fel az erdőre, és írts ott magadnak
a Perizzeusoknak és Refaimnak földén, ha szoros néked az Efraim hegye.
És mondának
a József fiai: Nem elegendő nékünk ez a hegy, a Kananeusoknak pedig, akik a
völgyi síkon laknak, mindnek vas-szekerök van; úgy azoknak, akik Béth-Seanban
és mezővárosaiban, mint azoknak, akik a Jezréel völgyében vannak.
Szóla pedig
Józsué a József házának, Efraimnak és Manassénak, mondván: Sok nép vagy te és
nagy erőd van néked, nem lesz néked csak egy sors szerint való részed;
Mert hegyed
lesz néked. Ha erdő az, úgy írtsd ki azt, és annak szélei is a tieid lésznek;
mert kiűzöd a Kananeust, noha vas-szekere van néki, s noha erős az.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése