János jelenésekről 14.fejezet.-2021.02.17.
János
jelenésekről
14.fejezet.
A
144000 a Sionon.
És látám,
és ímé egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy ezeren,
akiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.
És hallék
szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását és mint nagy mennydörgésnek
szavát; és hallám hárfásoknak szavát, akik az ő hárfájokkal hárfáznak vala;
És
énekelnek vala mintegy új éneket a királyiszék előtt, és a négy lelkes állat
előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a
száz negyvennégy ezer, akik áron vétettek meg a földről.
Ezek azok,
akik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, akik
követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül
Istennek és a Báránynak zsengéiül.
És az ő
szájokban nem találtatott álnokság; mert az Istennek királyiszéke előtt
feddhetetlenek.
Három angyal jő, de egyúttal intő izenetet hoz.
És láték
más angyalt az ég közepén repülni, akinél vala az örökkévaló evangyéliom, hogy
a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és
ágazatnak, és nyelvnek és népnek,
Ezt mondván
nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő
ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a
tengert és a vizek forrásait.
És más
angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! mert az ő
paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek.
És harmadik
angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és
annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,
Az is iszik
az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának
poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány
előtt;
És az ő
kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és
nappal, akik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének
bélyegét felveszi.
Itt van a
szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a
Jézus hitét!
És hallék
az égből szózatot, amely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak,
akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert
megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket.
Vidám aratás és rettenetes ősz.
És látám,
és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek
Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló.
És más
angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, aki a felhőn ül vala:
Indítsd a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt.
Bocsátá
azért, aki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld.
És más
angyal jöve ki a mennyben való templomból, s annál is éles sarló vala.
Más angyal
is jöve ki az oltártól, akinek hatalma vala a tűzön, és kiálta nagy szóval
annak, a kinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és
szedd meg a föld szőleinek gerézdeit; mert megértek annak szőlei.
Bocsátá
azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és
veté az Isten haragjának nagy borsajtójába.
És
megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak
zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira.