Mai ige(biblia)-2022.02.01.
Jeremiás könyve 18. fejezet.
Megtérés megtart, megkeményedés elveszt.
Az a beszéd, amelyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván:
Kelj fel és
menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!
Lemenék
azért a fazekas házába, és ímé ő edényt készít vala a korongon.
És elromla
az edény, amelyet ő készít vala és amely mint agyag volt a fazekas kezében, és
azonnal más edényt készíte belőle, amint a fazekas jobbnak látta megkészíteni.
És szóla az
Úr nékem, mondván:
Vajjon nem
cselekedtem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? ezt mondja az Úr.
Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh
Izráel háza!
Hogyha
szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem:
De megtér
az a nép az ő gonoszságából, amely ellen szólottam: én is megbánom a gonoszt,
amelyet rajta véghezvinni gondoltam.
És hogyha
szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem;
De a
gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: akkor megbánom a jót,
amelylyel vele jót tenni akartam.
Most azért
beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az
Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza,
térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és jobbítsátok meg útaitokat és
cselekedeteiteket!
Ők pedig
azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan
a mi gonosz szívünk hamisságát cselekeszszük.
Azért ezt
mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket?
Igen útálatosan cselekedett Izráel leánya!
Elhagyja-é
a mezőség szikláját a Libanon hava? Vajjon kiszáríthatók-é a felfakadó,
csörgedező, hullámzó vizek?
Ám az én
népem elfeledkezett rólam; a hiábavalónak áldozik; elcsábították őket az ő
útaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak;
Hogy
pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy aki átmegy rajta,
elálmélkodjék és fejét csóválja.
Mint keleti
szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arczczal nézek reájok az
ő pusztulásuk napján.
Jeremiás panasza és imádsága.
Ők pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert
nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a
prófétától! Jertek el és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára
sem!
Figyelmezz
reám Uram, és az én pereseimnek szavát is halld meg!
Hát
roszszal fizetnek-é a jóért, hogy ők vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Előtted
álltam, hogy javokra beszéljek, hogy elfordítsam rólok haragodat.
Azért
juttasd fiaikat éhségre és hányd őket fegyver hegyére, hogy legyenek az ő
asszonyaik magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek halál
martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harczon.
Kiáltás
hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájok hirtelen, mert vermet
ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábaimnak.
Te pedig
Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat; ne kegyelmezz meg bűneik
miatt, és ne töröld ki vétkeiket orczád elől, hanem veszni valók legyenek
előtted; a te haragod idején bánj el velök!