Mai ige(biblia)-2022.01.11.
Ésaiás könyve 63. fejezet.
Az Úr eltapodja az ellenségeket.
Ki ez, ki jő Edomból, veres ruhákban Boczrából, aki ékes öltözetében,
ereje sokaságában büszke? Én, aki igazságban szólok, elégséges vagyok a
megtartásra.
Miért veres
öltözeted, és ruháid, mint a bornyomó ruhái?
A sajtót
egyedül tapostam, és a népek közül nem volt velem senki, és megtapodtam őket
búsulásomban, és széttapostam őket haragomban: így fecscsent vérök ruháimra, és
egész öltözetemet bekevertem.
Mert
bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim esztendeje eljött.
Körültekinték
és nem vala segítő, s álmélkodám és nem vala gyámolító, és segített nékem
karom, és haragom gyámolított engem!
És
megtapodtam népeket búsulásomban, és megrészegítem őket haragomban, és ontám a
földre véröket!
Emlékezés régi időkről.
Az Úrnak kegyelmességeiről emlékezem, az Úr dicséreteiről mind aszerint,
amit az Úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, amelyet
velök cselekedett irgalma és kegyelmének sokasága szerint.
És ő mondá:
Bizony az én népem ők, fiak, akik nem hazudnak; és lőn nékik megtartójok.
Minden
szenvedésöket Ő is szenvedte, és orczájának angyala megszabadítá őket,
szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozá őket a régi
idők minden napjaiban.
Ők pedig
engedetlenek voltak és megszomoríták szentségének lelkét, és ő ellenségükké
lőn, hadakozott ellenök.
S
megemlékezék népe a Mózes régi napjairól: hol van, aki őket kihozá a tengerből
nyájának pásztorával? hol van, aki belé adá az ő szentséges lelkét?
Ki Mózes
jobbján járatá dicsőségének karját, aki a vizeket ketté választá előttök, hogy
magának örök nevet szerezzen?
Ki járatá
őket mélységekben, mint a lovat a síkon, és meg nem botlottanak!
Mint a
barmot, amely völgybe száll alá, nyugodalomba vitte őket az Úr lelke: így
vezérletted népedet, hogy magadnak dicső nevet szerezz!
Könyörgés megváltásért.
Tekints alá
az égből, és nézz le szentséged és dicsőséged hajlékából! Hol van buzgó
szerelmed és hatalmad? Szívednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magokat
én tőlem!
Hiszen Te
vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te,
Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva.
Miért
engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket,
hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért!
Kevés ideig
bírta szentségednek népe földét, ellenségink megtapodták szent helyedet.
Olyanok
lettünk, mint akiken eleitől fogva nem uralkodtál, akik felett nem neveztetett
neved.