Mai ige(biblia)-2022.01.12.
Ésaiás könyve 64. fejezet.
Folytatása a megváltásért való könyörgésnek.
Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, előtted a hegyek
elolvadnának; mint a tűz meggyújtja a rőzsét, a vizet a tűz felforralja; hogy
nevedet ellenségidnek megjelentsd, hogy előtted reszkessenek a népek;
Hogy
cselekednél rettenetes dolgokat, amiket nem vártunk; leszállnál és előtted a
hegyek elolvadnának.
Hiszen
öröktől fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent
te kívüled, aki így cselekszik azzal, aki Őt várja.
Elébe mégy
annak, aki örvend és igazságot cselekszik, akik útaidban rólad emlékeznek! Ímé,
Te felgerjedtél, és mi vétkezénk; régóta így vagyunk; megtartatunk-é?
És mi
mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha
minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és
álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
S nem volt,
aki segítségül hívta volna nevedet, aki felserkenne és beléd fogóznék, mert
orczádat elrejtéd tőlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál.
Most pedig,
Uram, Atyánk vagy Te, mi sár vagyunk és Te a mi alkotónk, és kezed munkája
vagyunk mi mindnyájan.
Oh ne
haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé
lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk.
Szentségednek
városai pusztává lettenek, Sion pusztává lőn, Jeruzsálem kietlenné.
Szentségünk
és ékességünk házát, hol téged atyáink dicsértenek, tűz perzselé föl, és minden
amiben gyönyörködénk, elpusztult.
Hát
megtartóztatod-é magad mind e mellett is, Uram; hallgatsz-é és gyötörsz minket
felettébb?
