Mai ige(biblia)-2021.10.12.
Példabeszédek
23. fejezet.
Az életbölcsesség és kegyesség tanításai.
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
És kést
tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Ne kívánd
az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Ne fáraszd
magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Avagy a te
szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának
nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Ne egyél az
irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Mert mint
aki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te
néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
A te
falatodat, amelyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába
vesztegeted.
A bolondnak
hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Ne mozdítsd
meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Mert az ő
megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
Add a te
elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Ne vond el
a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te
vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
Szerelmes
fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
És vigadoznak az én veséim, a te ajkaidnak
igazmondásán.
Ne irigykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem
az Úr félelmében légy egész napon;
Mert ennek
bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
Hallgass
te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Ne légy
azok közül való, akik borral dőzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak.
Mert a
részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Hallgasd a
te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Szerezz
igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Igen örül
az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vigadoz.
Vigadjon a te atyád és a te anyád, és
örvendezzen a te szülőd.
Adjad,
fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Mert mély
verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
És az, mint
a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Kinek jaj?
kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek?
kinek szemeknek veressége?
A bornál
mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására.
Ne nézd a
bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását;
könnyen alá csuszamlik,
Végre, mint
a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A te
szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
És olyan
leszel, mint aki fekszik a tenger közepiben, és aki fekszik az árbóczfának
tetején.
Ütöttek
engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom,
ismét megkeresem azt.