Mai ige(biblia)-2021.10.10.

 

Példabeszédek 21. fejezet.

Isten gondviselése igazgatja az emberek szívét és útait.

Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!

Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.

A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.

A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.

A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, akik a halált keresik.

Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.

Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.

Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.

Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.

Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.

Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.

Aki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.

A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.

Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.

Az ember, aki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.

Szűkölködő ember lesz, aki szereti az örömet; aki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!

Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.

Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.

Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.

Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.

A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.

Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.

A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, aki haragjában kevélységet cselekszik.

A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.

Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.

Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.

A hazug bizonyság elvész; aki pedig jól figyelmez, örökké szól.

Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.

Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!