Mai ige(biblia)-2021.08.06.
Zsoltárok könyve 106. fejezet.
Hálaének Istennek Izráel minden bűneivel szemben
gyakorolt kegyelmességéért.
Dicsérjétek az Urat.
Magasztaljátok
az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ki
beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Boldog, aki
megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Emlékezzél
reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Hogy
láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében;
hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
Vétkeztünk
atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Atyáink nem
értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát,
hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
De ő
megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Rákiálta a
veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
És kisegíté
őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Szorongatóikat
víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
És hittek
az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Hirtelen
elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Epekedés
epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
És megadá
nékik, amit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
És
irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Megnyilt a
föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
És tűz
gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
Borjút
csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Felcserélték
az ő dicsőségöket: ökörnek képével, amely füvet eszik.
Elfeledkezének
Istenről, szabadítójokról, aki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Csodákat a
Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Gondolta,
hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy
elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
És
becsmérelték a kívánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
És
morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
De ő felemelé
kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
S hogy a
pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
Majd
hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
És
felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Ekkor
felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
És
igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Megharagíták
a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Mert
megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Nem irtották
ki a népeket sem, amint utasította őket az Úr.
Sőt
összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
És
tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
És
feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
És ártatlan
vért ontának: fiaik és leányaik vérét, akiket Kanaán bálványainak áldoztak, és
megfertőzteték a föld öldökléssel.
És
tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
De felgyúlt
az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
És odaadá
őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
És
sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Számtalanszor
megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek
bűneikbe.
De reájok
tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
És
megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint
megengesztelődék.
És
könyörületességre indítá irántok mindazokat, akik őket fogva elvivék.
Segíts meg
minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy
dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Áldott
legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen.
Dicsérjétek az Urat.