Lukács evangyélioma 11.fejezet.-2021.08.13.
Lukács evangyélioma 11.fejezet.
Krisztus
imádkozni tanít.
És lőn,
mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az ő
tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképen János is tanította az
ő tanítványait.
Monda pedig
nékik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
szenteltessék meg a te neved. Jőjjön el a te országod. Legyen meg a te
akaratod, miképen a mennyben, azonképen e földön is.
A mi
mindennapi kenyerünket add meg nékünk naponként.
És bocsásd
meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, akik nékünk
adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.
És monda
nékik: Ki az közületek, akinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor, és ezt
mondja néki: Barátom, adj nékem kölcsön három kenyeret,
Mert az én
barátom én hozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie;
Az pedig
onnét belőlről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts engem: immár az ajtó be van
zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban; nem kelhetek fel, és nem
adhatok néked?
Mondom
néktek, ha azért nem fog is felkelni és adni néki, mert az barátja, de annak
tolakodása miatt felkél és ád néki, amennyi kell.
Én is
mondom néktek: Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok;
zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki
kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Melyik atya
pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy
ha halat, vajjon a hal helyett kígyót ád-é néki?
Avagy ha
tojást kér, vajjon skorpiót ád-é néki?
Ha azért ti
gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább
ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.
Jézus néma ördögöt űz ki.
És ördögöt
űz vala ki, mely néma vala. És lőn, mikor kiment az ördög, megszólala a néma;
és csodálkozék a sokaság.
Némelyek
pedig azok közül mondának: A Belzebúb által, az ördögök fejedelme által űzi ki
az ördögöket.
Mások meg,
kísértvén őt, mennyei jelt kívánának tőle.
Ő pedig
tudván azoknak gondolatát, monda nékik: Minden ország, amely magával
meghasonlik, elpusztul; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik.
És a Sátán
is ha ő magával meghasonlik, mimódon állhat meg az ő országa? mert azt
mondjátok, hogy én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket.
És ha én a
Belzebúb által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Annakokáért
ők maguk lesznek a ti bíráitok.
Ha pedig
Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten
országa.
Mikor az
erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van;
De mikor a
nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott,
és amit tőle zsákmányol, elosztja.
Aki velem
nincs, ellenem van; és aki velem nem takar, tékozol.
Mikor a
tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat
keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét
kijöttem.
És oda
menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
Akkor
elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén
ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.
Lőn pedig
mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki:
Boldog méh, amely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál.
Ő pedig
monda: Sőt inkább boldogok akik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják
azt.
Jónás jele.
Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség
gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha Jónás prófétának ama jele;
Mert miképen
Jónás jelül volt a Ninivebelieknek, azonképen lesz az embernek Fia is e
nemzetségnek.
A Délnek
királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és
kárhoztatja őket: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon
bölcseségét; és ímé nagyobb van itt Salamonnál.
Ninive
férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzetséggel, és kárhoztatják
ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt
Jónásnál.
Senki
pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a
gyertyatartóba, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
A testnek
lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos
lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.
Meglásd
azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen.
Annakokáért
ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan
világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő
világosságával.
Feddő
beszéd a farizeusok és írástudók gonoszsága és képmutatása ellen.
Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén
azért, leüle enni.
A farizeus
pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg.
Monda pedig
az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét
megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.
Bolondok,
aki azt teremtette, ami kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, ami belől
van?
Csak
adjátok alamizsnául ami benne van; és minden tiszta lesz néktek.
De jaj
néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden
paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket
kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
Jaj néktek
farizeusok! mert szeretitek az előlülést a gyülekezetekben, és a piaczokon való
köszöntéseket.
Jaj néktek
képmutató írástudók és farizeusok! mert olyanok vagytok, mint a sírok, amelyek
nem látszanak, és az emberek, akik azokon járnak, nem tudják.
Felelvén
pedig egy a törvénytudók közül, monda néki: Mester, mikor ezeket mondod, minket
is bántasz.
Ő pedig
monda: Jaj néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek
meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket.
Jaj néktek!
mert ti építitek a próféták sírjait; a ti atyáitok pedig megölték őket.
Tehát
bizonyságot tesztek és jóvá hagyjátok atyáitok cselekedeteit; mert azok
megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat.
Ezért
mondta az Isten bölcsesége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és
azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek;
Hogy számon
kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának
felvettetésétől fogva kiontatott,
Az Ábel
vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom
között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől.
Jaj néktek
törvénytudók! mert elvettétek a tudománynak kulcsát: ti magatok nem mentetek
be, és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok.
Mikor pedig
ezeket mondá nékik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene
állani és őt sok dolog felől kikérdezgetni,
Ólálkodván
ő utána, és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt.