Mai ige(biblia)-2021.04.18.

 

Jób könyve 38. fejezet.

Az Úrnak első beszéde a forgószélből. Leírja a teremtésben és a világkormányzásban nyilatkozó csodákat és lesújtja Jób bölcselkedését.

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Ki az, aki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, amikor előtünt, az anyaméhből kijött;

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

Parancsoltál-é a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

Amit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

Melyik út visz oda, ahol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?