Péter apostolnak közönséges II. levele 2.fejezet.-2021.01.25.
Péter apostolnak közönséges II. levele 2.fejezet.
Óvás bűnös hamis tanítóktól.
Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképen ti köztetek is
lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és
az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet
hoznak.
És sokan
fogják követni azoknak romlottságát; akik miatt az igazság útja káromoltatni
fog.
És a
telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek
kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk nem szunnyad.
Mert ha nem
kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a
sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;
És ha a
régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával
megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;
És ha
Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például
tévén azokra nézve, akik istentelenkedni fognak;
És ha
megszabadította az igaz Lótot, aki az istenteleneknek fajtalanságban való
forgolódása miatt elfáradt;
(Mert amaz
igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra
gyötri vala az ő igaz lelkét):
Meg tudja
szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet
napjára büntetésre fenntartani.
Főképen
pedig azokat, akik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a
hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, akik a méltóságokat
káromolni nem rettegnek:
Holott az
angyalok, akik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr
előtt káromló ítéletet.
De ezek,
mint oktalan természeti állatok, amelyek megfogatásra és elpusztításra valók,
azokat, amiket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,
Megkapván
gonoszságuk díját, mint akik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást;
undokságok és fertelmek, akik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt
lakmároznak veletek;
Akiknek
szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan
lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;
Akik
elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának
útját, aki a gonoszság díját kedvelte.
De
megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval
szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.
Ezek
víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, akiknek a sötétség homálya van
fenntartva örökre.
Mert
hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik
azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,
Szabadságot
ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert akit valaki
legyőzött, az annak szolgájává lett.
Mert ha az
Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit
elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk
gonoszabbá lett az elsőnél.
Mert jobb
volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy
megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.
De betelt
rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a
megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése