Mai ige(biblia)-2021.03.12.
Jób könyve 1. fejezet.
A
kegyes Jób jóléte.
Vala Úz földén egy ember, akinek Jób vala a
neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő vala és bűn-gyűlölő.
Születék
pedig néki hét fia és három leánya.
És vala az
ő marhája: hétezer juh, háromezer teve és ötszáz igabarom és ötszáz szamár;
cselédje is igen sok vala, és ez a férfiú nagyobb vala keletnek minden fiánál.
Eljártak
vala pedig az ő fiai egymáshoz és vendégséget szerzének otthon, kiki a maga
napján. Elküldtek és meghívták vala az ő három hugokat is, hogy együtt egyenek
és igyanak velök.
Mikor pedig
a vendégség napjai sorra lejártak vala, elkülde értök Jób és megszentelé őket,
és jóreggel felserkene és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint;
mert ezt mondja vala Jób: Hátha vétkeztek az én fiaim és gonoszt gondoltak az
Isten ellen az ő szivökben! Így cselekedik vala Jób minden napon.
Jób önmegadása nehéz megpróbáltatásokban.
Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy
udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is közöttök.
És monda az
Úr a Sátánnak: Honnét jösz? És felele a Sátán az Úrnak és monda: Körülkerültem
és át meg át jártam a földet.
És monda az
Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló
a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő.
Felele
pedig az Úrnak a Sátán, és monda: Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent?
Nem te
vetted-é körül őt magát, házát és mindenét, amije van? Keze munkáját
megáldottad, marhája igen elszaporodott e földön.
De
bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, ami az övé, avagy nem átkoz-é
meg szemtől-szembe téged?!
Az Úr pedig
monda a Sátánnak: Ímé, mindazt, amije van, kezedbe adom; csak ő magára ne
nyujtsd ki kezedet. És kiméne a Sátán az Úr elől.
Lőn pedig
egy napon, hogy az ő fiai és leányai esznek és bort isznak vala az ő
elsőszülött bátyjoknak házában.
És követ
jöve Jóbhoz, és monda: Az ökrök szántanak, a szamarak pedig mellettök
legelésznek vala.
De a
Sabeusok rajtok ütének és elhajták azokat, a szolgákat pedig fegyverrel ölék
meg. Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
Még szól
vala ez, mikor jöve egy másik, és monda: Istennek tüze esék le az égből, és
megégeté a juhokat és a szolgákat, és megemészté őket. Csak én magam szaladék
el, hogy hírt adjak néked.
Még ez is
szól vala, mikor jöve egy másik, és monda: A Káldeusok három csapatot alkotának
és ráütének a tevékre, és elhajták azokat; a szolgákat pedig fegyverrel ölék
meg, csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
Még ez is
szól vala, mikor jöve egy másik, és monda: A te fiaid és leányaid esznek és
bort isznak vala az ő elsőszülött bátyjoknak házában;
És ímé nagy
szél támada a puszta felől, megrendíté a ház négy szegeletét, és rászakada az a
gyermekekre és meghalának. Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
Akkor felkele
Jób, megszaggatá köntösét, megberetválá a fejét, és a földre esék és leborula.
És monda:
Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az
Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve!
Mindezekben
nem vétkezék Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedék.