Mai ige(biblia)-2020.02.12.
Mózes
I. könyve 43.fejezet.
József bátyjai Benjáminnal együtt mennek Égyiptomba
Az éhség pedig elhatalmazott vala az országon.
És lőn
mikor fogytán vala az eleség, melyet Égyiptomból hoztak vala, monda nékik az ő
atyjok: Menjetek el ismét, vegyetek nékünk egy kevés eleséget.
És felele
néki Júda, mondván: Erősen fogadkozék az a férfiú, mondván: Színem elé ne
kerűljetek, ha veletek nem lesz a ti atyátokfia.
Ha azért
elbocsátod velünk a mi öcsénket, elmegyünk, és veszünk néked eleséget;
Ha pedig el
nem bocsátod, nem megyünk, mert az a férfiú megmondá nékünk: Színem elé ne
kerűljetek, ha a ti atyátokfia veletek nem lesz.
És monda
Izráel: Miért cselekedtetek gonoszul velem, hogy megmondtátok annak a
férfiúnak, hogy még van egy öcsétek?
Azok pedig
mondának: Nagyon tudakozódék az a férfiú felőlünk és nemzetségünk felől,
mondván: Él-é még atyátok? van-é még testvéretek? És mi kérdéseihez képest
feleltünk néki. Avagy tudhattuk-é mi, hogy azt mondja: Hozzátok ide a ti
atyátokfiát?
És monda
Júda Izráelnek, az ő atyjának: Bocsásd el azt a fiút én velem, és mi azonnal
felkelünk és elmegyünk, hogy éljünk és meg ne haljunk se mi, se te, se a mi
gyermekeink.
Én leszek
kezes érette, az én kezemből kérd elő. Ha vissza nem hozom őt hozzád, és elődbe
nem állítom őt, mind éltig bűnös legyek előtted.
Bizony ha
nem késlekedünk vala, ez ideig már kétszer is megjöhettünk volna.
És monda
nékik Izráel az ő atyjok: Ha csakugyan így kell lenni, akkor ezt cselekedjétek:
Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek
ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet,
fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát.
Pénzt pedig
két annyit vigyetek magatokkal, sőt amely pénzt meghoztatok a ti zsákjaitok
szájában, azt is vigyétek vissza magatokkal, talán tévedés ez.
Öcséteket
is vegyétek, keljetek fel és menjetek vissza ahhoz a férfiúhoz.
A
mindenható Isten pedig engedje, hogy kedvet találjatok annál a férfiúnál, és
bocsássa vissza ti veletek a másik atyátokfiát, és Benjámint. Én pedig ha
megfosztottnak kell lennem, hadd legyek megfosztva.
József szívesen fogadja testvéreit
Vevék azért a férfiak azt az ajándékot, és vevének kétannyi pénzt az ő
kezökbe, és Benjámint, és felkelének és alámenének Égyiptomba, és megállának
József előtt.
Amint
meglátá József ő velök Benjámint, monda az ő háza gondviselőjének: Vidd be
azokat az embereket a házba, és ölj barmot, s készítsd el, mert velem ebédelnek
ez emberek ma délben.
És az a férfiú
aképen cselekedék, amint József parancsolta vala, és bevivé az a férfiú azokat
az embereket a József házába.
És
megfélemlének azok az emberek, a miért bevivék őket a József házába, és
mondának: A pénzért hozattatánk ide be, mely először a mi zsákjainkba tétetett
volt, hogy reánk rohanjon, megtámadjon és minket rabszolgákká tegyen a mi
szamarainkkal együtt.
És
járulának József házának gondviselőjéhez, és szólának néki a ház ajtajában.
És
mondának: Kérünk uram! Ennekelőtte alájöttünk vala eleséget venni.
És lőn
mikor éjjeli szállásra jutánk és kioldjuk vala a mi zsákjainkat: ímé
mindenikünknek pénze az ő zsákjának szájában vala, tulajdon pénzünk teljes
mértéke szerint; és visszahoztuk azt magunkkal.
De más
pénzt is hoztunk le magunkkal eleséget venni; nem tudjuk ki tette a mi
pénzünket zsákjainkba.
És monda:
Legyetek békén, ne féljetek; a ti Istentek és a ti atyátok Istene adta néktek
azt a kincset zsákjaitokba; pénzetek az én kezemhez jutott. És kihozá hozzájok
Simeont.
Bevivé
azután a férfiú azokat az embereket a József házába, és vizet hozata, és
megmosák lábaikat, és abrakot is ada az ő szamaraiknak.
József megvendégeli testvéreit
Ők pedig
elkészíték az ajándékot mire József délben megjöve; mert megértették vala, hogy
ott ebédelnek.
Mikor József
haza jöve, bevivék néki az ajándékot, mely kezökben vala, a házba, és
leborulának előtte a földig.
És
kérdezősködék egészségök felől, s monda: Egészségben van-é a ti vén atyátok,
akiről nékem szóltatok? él-é még?
Azok pedig
mondának: Egészségben van a te szolgád, a mi atyánk, még él. És meghajták
magokat és leborulának.
És felemelé
szemeit és látá Benjámint az ő atyjafiát, az ő anyjának fiát, és monda: Ez-é a
ti legkisebbik atyátokfia, aki felől nékem szóltatok vala? És ismét monda: Az
Isten légyen hozzád kegyelmes, fiam!
Akkor
elsiete onnan József, mert felgerjede szíve az ő öcscse iránt, és erőlteti vala
a sírás; beméne azért szobájába, és ott síra.
Azután
megmosá orczáját, és kiméne, és megtartóztatá magát, és monda: Hozzatok enni
valót.
És elhozák
néki külön, azoknak is külön, és az Égyiptombelieknek is, kik vele esznek vala,
külön: Mert nem ehettek az Égyiptombeliek együtt a héberekkel, mert utálatos az
az Égyiptombeliek előtt.
Leűlének
azért ő előtte, az elsőszülött az ő elsőszülöttsége szerint, és a fiatalabb az
ő fiatalsága szerint. És az emberek álmélkodva nézének egymásra.
Ő pedig
részt juttata azoknak maga elől és a Benjámin része ötszörte nagyobb vala
mindnyájok részénél. És ivának és megittasodának ő nála.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése