Mai ige(biblia)-2020.02.10.
Mózes
I. könyve 41.fejezet.
Faraó álmai
Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll
vala a folyóvíz mellett.
És ímé a
folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.
S ímé azok
után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda
állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.
És elnyelék
a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó.
És elaluvék
és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron,
mind teljes és szép.
És ímé azok
után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala.
És elnyelék
a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó,
és ímé álom vala.
Reggelre
kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden
jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az ő álmát, de
senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak.
Szóla azért
a főpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon.
A Faraó
megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök
főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert.
És álmot
látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint
álmoda.
És vala
velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala
néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az ő álma szerint
fejté meg.
És lőn,
hogy amiképen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt
pedig felakasztatá.
József magyarázata
Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a
tömlöczből, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne.
És monda a
Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs a ki megmagyarázza azt: Én pedig azt
hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt.
És felele
József a Faraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, ami a Faraónak javára
van.
Monda azért
a Faraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján.
És ímé a
folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.
S ímé azok
után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész
Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.
És elnyelék
az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet.
És azok
gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert
külsejök oly rút vala, mint az előtt. És felserkenék.
És láttam
álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.
És ímé hét
összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok
után,
És elnyelék
a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de
senki sincs, aki megmagyarázza nékem.
És monda
József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; amit Isten cselekedni akar, azt
jelentette meg a Faraónak.
A hét szép
tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és
ugyanaz.
A hét
ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő,
és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét
esztendeje.
Ez az a mit
mondék a Faraónak, hogy amit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak.
Ímé hét
esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Égyiptomban.
Azok után
pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek
Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.
És nem
ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert
igen nagy lesz.
Hogy pedig
a Faraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog
ez, és siet az Isten azt véghez vinni.
Most azért
szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén
gondviselővé.
Cselekedje
ezt a Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom
földén a hét bő esztendőben.
És
takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a
Faraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg,
És legyen
az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek
elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.
József nagy méltóságra emeltetik
És tetszék
e beszéd a Faraónak és minden ő szolgáinak.
Monda azért
a Faraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, akiben az Isten
lelke van?
És monda a
Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád
fogható értelmes és bölcs ember.
Te légy az
én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék
tesz engem nálad nagyobbá.
Monda
továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.
És levevé a
Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt
drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába.
És
meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet
hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén.
És monda a
Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát
fel ne emelhesse egész Égyiptom földén.
És nevezé a
Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Aszenáthot,
Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére.
József
pedig harmincz esztendős vala, mikor a Faraó előtt, az égyiptomi király előtt
álla. Kiméne tehát József a Faraó elől, és bejárá az egész Égyiptom földét.
József gondoskodása
És a föld a
hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést.
És
összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a
városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülte levő határ élelmét
takarítá be.
És
felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy
megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala.
Józsefnek
pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szűle néki
Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya.
És nevezé
József az elsőszülöttnek nevét Manassénak: mert úgymond, elfelejteté én velem
Isten minden én vesződségemet, és az én atyámnak egész házát.
A másodiknak
nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én
nyomorúságomnak földén.
Eltele
tehát a bőség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földén.
És
elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség
minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér.
De
megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. -
Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és amit mond
néktek, azt míveljétek.
És az éhség
mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és
árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom
földén.
És mind az
egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az
éhség az egész földön.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése