Pál levele a Rómabeliekhez 2.fejezet.-2022.11.13.
Pál levele a Rómabeliekhez 2.fejezet.
Zsidók és pogányok egyaránt bűnösök.
Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki
légy, aki ítélsz: mert amiben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel
ugyanazokat míveled te, aki ítélsz.
Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint
van azokon, akik ilyeneket cselekesznek.
Vagy azt gondolod, óh ember, aki megítéled azokat,
akik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az
Istennek ítéletét?
Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és
hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged
megtérésre indít?
De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint
gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
Azoknak, akik a jó cselekedetben való állhatatossággal
dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
Azoknak pedig, akik versengők és akik nem engednek az
igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember
lelkének, zsidónak először meg görögnek;
Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót
cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:
Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.
Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül
vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
(Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt
hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik.
Mert mikor a pogányok, akiknek törvényök nincsen,
természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén,
önmagoknak törvényök:
Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be
van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök
és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek
titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.
Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre
támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni
azok között, amelyek különböznek attól, mivelhogy a törvényből megtaníttattál;
És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a
sötétségben levőknek világossága,
A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy,
bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
Aki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki
azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?
Aki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a
ki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é?
Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása
által az Istent gyalázod-é?
Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a
pogányok között, amint meg van írva.
Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt
megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed
körülmetéletlenséggé lett.
Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a
törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül
tulajdoníttatik-é néki?
És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a
törvényt megtartja, megítél téged, aki a betű és körülmetélkedés mellett is a
törvényeknek megrontója vagy.
Mert nem az a zsidó, aki külsőképen az; sem nem az a
körülmetélés, ami a testen külsőképen van:
Hanem az a zsidó, aki belsőképen az; és a szívnek
lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés;
amelynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése