Mai ige(biblia)-2021.09.20.
Példabeszédek
1. fejezet.
A bölcsesség barátságos hívása.
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Bölcseség
és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Okos
fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Együgyűeknek
eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Hallja a
bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Példabeszédnek
és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Az Úrnak
félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok
megútálják.
Hallgasd,
fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Mert kedves
ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Fiam, ha a
bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Ha azt
mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen
ok nélkül;
Nyeljük el
azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint akik mélységbe szállottak;
Minden
drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Sorsodat
vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Fiam, ne
járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Mert lábaik
a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Mert hiába
vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Ezek mégis
vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Ilyen az
útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Az
engedetlenek büntetése.
A bölcseség
künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Lármás
utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Míglen
szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók
csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Térjetek az
én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én
beszédimet néktek.
Mivelhogy
hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe
nem vette;
És
elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Én is a ti
nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, amitől féltek.
Mikor eljő,
mint a vihar, az, amitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél
elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Akkor
segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem
találnak.
Azért hogy
gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Nem
engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Esznek
azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Mert az
együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti
őket.
Aki pedig
hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
