Mai ige(biblia)-2021.09.11.
Zsoltárok könyve 142. fejezet.
Isten
segedelméért való fohászkodás nagy szorongásban.
Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor.
Fenszóval
hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.
Kiöntöm
előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,
Mikor elcsügged
bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, amelyen járok,
tőrt hánytak elém.
Tekints
jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, aki ismerne; nincsen számomra menedék;
senki sem tudakozódik felőlem.
Hívlak
téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén;
Figyelmezz
esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert
hatalmasabbak nálamnál!
Vezesd ki
lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem
körül, mikor jól teszel majd velem.