Márk evangyélioma 6.fejezet.-2021.07.23.
Márk evangyélioma 6.fejezet.
Jézust megvetik Názáretben.
És kiméne
onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
És amint
eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, akik őt hallák,
elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az,
ami néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
Avagy nem
ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak
pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És
megbotránkoznak vala ő benne.
Jézus pedig
monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a
rokonai között és a maga házában.
Nem is
tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén
kezeit.
És csodálkozik
vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
Az
apostolok kiküldetése.
Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada
nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
És
megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se
táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
Hanem
kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
És monda
nékik: Ahol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, amíg tovább
mentek onnét.
Akik pedig
nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a
port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy
Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
Kimenvén
azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
És sok
ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
Keresztelő
János fővétele.
És meghallá
ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő
János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
Némelyek
azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy
olyan, mint egy a próféták közül.
Heródes
pedig ezeket hallván, monda: Akinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt
fel a halálból.
Mert maga
Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek,
az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
Mert János
azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
Heródiás
pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
Mert
Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt;
és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
De egy
alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak,
vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
És ennek a
Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a
vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom néked.
És
megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét
is.
Az pedig
kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János
fejét.
És a
királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt
add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
A király
pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt
elutasítani.
És azonnal
hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
Ez pedig
elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a
leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
A
tanítványai pedig, amikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a
testét, és sírba tevék.
Az ötezerek jóltartása.
És az
apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is,
amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak vala.
Ő pedig
monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek
meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt
alkalmas idejök.
És
elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
A sokaság
pedig meglátá őket, amint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden
városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
És kimenvén
Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a
pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
Mikor pedig
immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely,
és immár nagy idő van:
Bocsásd el
őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak
kenyeret; mert nincs mit enniök.
Ő pedig
felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén,
vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
Ő pedig
monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván,
mondának: Öt, és két halunk.
És
parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
Letelepedének
azért szakaszonként, százával és ötvenével.
Ő pedig
vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és
megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két
halat is elosztá mindnyájok között.
Evének
azért mindnyájan, és megelégedének;
És
maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
Akik pedig
a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
És azonnal
kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó
partra Bethsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
Minekutána
pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
És mikor
beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
És látá
őket, amint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj
negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni
mellettük.
Azok pedig
látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
Mert
mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és
monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
Ekkor
beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött
álmélkodnak és csodálkoznak vala.
Mert nem
okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
Sok
beteg meggyógyul.
És átkelve,
eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
De mihelyt
kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
És azt az
egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni,
amerre hallják vala, hogy ő ott van.
És ahová
bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a
piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És
valahányan csak illeték, meggyógyulának.