Királyok I. könyve 4.fejezet.-2024.10.21.

Királyok I. könyve 4.fejezet.

Salamon tisztviselői.

És lőn Salamon király az egész Izráel felett királylyá.

Ezek valának pedig az ő főemberei: Azária, Sádók papnak fia.

Elihóref és Ahija, Sisának fiai íródeákok, Jósafát, az Ahilud fia, emlékíró vala.

És Benája, a Jójada fia, a sereg hadnagya; Sádók pedig és Abjátár papok.

És Azáriás, a Nátán fia, a tiszttartók előljárója; és Zábud, a Nátán fia, főtanácsos és a király barátja.

És Ahisár udvarbíró; Adónirám pedig, az Abda fia, kincstartó.

Vala pedig Salamonnak tizenkét tiszttartója az egész Izráelen, akik ellátták a királyt és az ő háznépét: esztendőnként mindeniknek egy hónapig kellett az ellátásról gondot viselnie.

És ezek azoknak neveik: Húrnak fia az Efraim hegyén.

Dékernek fia Mákásban, Sahálbimban, Béth-Semesben és Elonban és Béth-Hanánban.

Hésednek fia Arúbotban, ő hozzá tartozott Szókó és Héfer egész földe.

Abinádáb fiaié volt Dór egész határa. A Salamon leánya, Táfát, vala néki felesége.

Bahana, az Ahilud fia, bírja vala Taanákot és Megiddót és egész Béth-Seánt, mely Sartána mellett vala Jezréel alatt, Béth-Seántól fogva mind Abela Méholáig és mind Jokméámon túl.

Gébernek fia, Rámóth Gileádban: övé valának Jáirnak, a Manasse fiának falui, melyek Gileádban valának; az övé volt az Argób tartománya, mely Básánban vala, hatvan nagy város kőfallal és érczzárakkal megerősítve.

Ahinádáb, Iddó fia Mahanáimban.

Ahimaás Naftaliban; a Salamon leányát, Bosmátát vevé magának feleségül ő is.

Bahana, Khúsai fia, Áserben és Alóthban.

Jósafát, Paruákh fia, Issakhárban.

Simei, Éla fia, Benjáminban.

Géber, Uri fia, a Gileád földében, Sihonnak, az Emoreus királyának földében, és Ógnak, a Básánbeli királynak földében; és ez egy tiszttartó bírja vala azt a földet.

És Júda és Izráel megsokasodott, olyan sok volt, mint a tenger mellett való föveny, és ettek, ittak és vigadtak.

Salamon hatalma.

Salamon pedig uralkodék minden országokon a folyóvíztől fogva egész a Filiszteusok földéig és Égyiptomnak határáig, és ajándékokat hoznak vala, és szolgálnak vala Salamonnak, életének minden idejében.

És Salamon eledele naponként ez vala: harmincz véka zsemlyeliszt és hatvan véka közönséges liszt;

Tíz hízlalt ökör, húsz füvön járt ökör és száz juh; a szarvasokon, őzeken, bivalokon és hízlalt madarakon kivül.

Mert ő uralkodék minden helyeken a folyóvizen túl Thifsától fogva egész Gázáig; minden királyokon, akik a folyóvizen túl valának; és békessége volt néki minden alattvalóitól köröskörül.

És lakozék Júda és Izráel bátorsággal, kiki mind az ő szőlőtője és fügefája alatt. Dántól fogva Bersebáig; Salamonnak minden idejében.

És Salamonnak volt negyvenezer szekérbe való lova az istállókban, és tizenkétezer lovagja.

És ezek a tiszttartók ellátták Salamon királyt és mindazokat, akik a Salamon király asztalánál valának, kiki az ő hónapján, minden fogyatkozás nélkül.

Azután árpát és szalmát is hoztak a lovaknak és a paripáknak arra a helyre, ahol a király volt, kiki az ő rendelete szerint.

Salamon bölcsesége.

És az Isten adott bölcseséget Salamonnak és igen nagy értelmet és mély szívet, mint a fövény, mely a tenger partján van.

Úgy hogy a Salamon bölcsesége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsesége és Égyiptomnak egész bölcsesége.

Sőt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita Ethánnál is és Hémánnál, Kálkólnál és Dardánál, a Máhol fiainál; és híre neve vala minden nemzetségek között köröskörül.

És szerze háromezer példabeszédet, és az ő énekeinek száma ezer és öt volt.

Szólott a fákról is, a Libánon czédrusfájától az izsópig, amely a falból nevekedik ki; és szólott a barmokról, a madarakról, a csúszó-mászó állatokról és a halakról is.

És jőnek vala minden népek közül, hogy hallgassák a Salamon bölcseségét; a földnek minden királyaitól, akik hallották vala az ő bölcseségét.