Mai ige(biblia)-2022.02.06.
Jeremiás könyve 23. fejezet.
A
rossz pásztorok ellen. A Dávid magvából való jó Pásztor és Király ígértetik.
Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és elszélesztik az én mezőmnek juhait, azt
mondja az Úr.
Azért ezt
mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, akik legeltetik az én népemet: Ti
szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok;
ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.
Juhaimnak
maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, amelyekre elűztem őket, és
visszahozom őket az ő legelőikre, és szaporodnak és megsokasodnak.
És
pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és
nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr.
Ímé,
eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és
uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot
cselekszik e földön.
Az ő
idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő
neve, amelylyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk!
Azért ímé
elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, amelyekben nem mondják többé: Él az
Úr, aki kihozta Izráel fiait Égyiptom földéből.
Hanem
inkább ezt mondják: Él az Úr, aki kihozta és aki haza vezérlette Izráel házának
magvát az északi földről és mindama földekről, amelyekre kiűztem vala őket, és
lakoznak az ő földjökön.
A próféták ellen.
A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom
reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az
Úrért és az ő szent igéjéért.
Mert betelt
a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának
legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis.
Mert mind a
próféta, mind a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az ő
gonoszságukat, azt mondja az Úr.
Azért az ő
útjok olyan lesz, mint a sikamlós útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert
veszedelmet hozok reájok, az ő büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr.
A
Samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és
elcsalták az én népemet, az Izráelt.
De a
jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban
járnak; sőt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az ő
gonoszságából; olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma, és a benne lakók, mint
Gomora.
Azért ezt
mondja a Seregek Ura a próféták felől: Ímé, én ürmöt adok enniök és mérget adok
inniok, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre.
Ezt mondja
a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, akik néktek
prófétálnak, elbolondítanak titeket: az ő szívöknek látását szólják, nem az Úr
szájából valót.
Szüntelen
ezt mondják azoknak, akik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz
néktek és mindenkinek, aki az ő szívének keménysége szerint jár; ezt mondák:
Nem jő ti reátok veszedelem!
Mert ki
állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelmezett
az ő igéjére és hallotta azt?
Ímé, az
Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul.
Nem szünik
meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének
gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.
Nem
küldöttem e prófétákat, de ők futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak.
Ha
tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek,
és eltérítették volna őket az ő gonosz útaikról, és az ő cselekedetöknek
gonoszságától.
Csak a
közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a
messzeségben is?
Vajjon
elrejtőzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt? azt mondja az
Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr.
Hallottam,
amit a próféták mondanak, akik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván:
Álmot láttam, álmot láttam.
Meddig lesz
ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik az ő szívök csalárdságát
prófétálják?
Akik el
akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az ő álmaikkal, amelyeket
egymásnak beszélnek, miképen az ő atyáik elfeledkeztek az én nevemről a
Baálért?
A próféta,
aki álomlátó, beszéljen álmot; akinél pedig az én igém van, beszélje az én
igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? azt mondja az Úr.
Nem olyan-é
az én igém, mint a tűz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pőröly?
Azért ímé
én a prófétákra támadok, azt mondja az Úr, akik az én beszédeimet ellopják
egyik a másikától.
Ímé, én a
prófétákra támadok, azt mondja az Úr, akik felemelik nyelvöket és azt mondják:
az Úr mondja!
Ímé, én a
prófétákra támadok, akik hazug álmokat prófétálnak, azt mondja az Úr, és
beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az ő hazugságaikkal és
hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, sem nem parancsoltam nékik, és
használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr.
Mikor pedig
megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak
terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket, azt
mondja az Úr.
Amely
próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt
az embert és annak házát.
Kiki ezt
mondja az ő barátjának és kiki az ő atyjafiának: Mit felel az Úr? és mit szólt
az Úr?
És az Úrnak
terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha
elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét.
Ezt mondjad
a prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit szólt az Úr?
Hogyha az
Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót
mondottátok: ez az Úrnak terhe, jóllehet küldék ti hozzátok, akik ezt mondják:
Ne mondjátok: ez az Úrnak terhe;
Ezért ímé
én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, amelyet néktek és
a ti atyáitoknak adtam, elvetem az én orczám elől.
És
örökkévaló szégyent és örökkévaló gyalázatot hozok ti reátok, amely
felejthetetlen.