Mai ige(biblia)-2020.12.22.
Krónika I. könyve 19.fejezet.
Dávid bosszút állt az Ammonitákon követeinek megcsúfolásáért.
Történt ezután, hogy meghalt Náhás, az Ammon fiainak
királya, és uralkodék az ő fia helyette.
És monda
Dávid: Minden jóval leszek a Náhás fiához, Hánunhoz; mert az ő atyja is jól
tett volt velem. Ezért Dávid követeket külde ő hozzá, akik vigasztalnák őt az ő
atyjának halála miatt; és elmenének a Dávid szolgái az Ammon fiainak földére
Hánunhoz, hogy őt vigasztalnák.
Akkor
mondának az Ammon fiainak főemberei Hánunnak: Azt hiszed-é, hogy Dávid atyád
iránti tiszteletből küldött hozzád vigasztalókat? Avagy nem azért jöttek-é az ő
szolgái hozzád, hogy a földet megvizsgálják, elpusztítsák és kikémleljék?
Megfogatá
azért Hánun a Dávid szolgáit és azokat megnyiratá, és ruhájokat félig
elmetszeté az ő derekukig, és úgy bocsátá el őket.
Elmenének
pedig és értesíték Dávidot, hogy mi történt a férfiakkal. És külde eléjök (mert
azok a férfiak felette nagy gyalázattal illettettek vala) és ezt izené a
király: Maradjatok Jérikhóban, míg szakállatok megnövénd, akkor jőjjetek
hozzám.
Látván
pedig az Ammon fiai, hogy tisztességtelen dolgot cselekedtek vala Dáviddal,
küldének Hánun és az Ammon fiai ezer tálentom ezüstöt, hogy fogadjanak
szekereket és lovagokat Mésopotámiából, siriai Maakából és Sóbából.
Fogadának
azért magoknak harminczkétezer szekeret, Maakának királyát is az ő népével
együtt, akik eljövének és tábort járának Medeba előtt. Az Ammon fiai is
összegyűlének az ő városaikból és jövének az ütközetre.
Amit mikor
meghallott Dávid, elküldé Joábot és a vitézek egész seregét.
És az Ammon
fiai kimenvén, csatarendbe állának a város kapuja előtt; amely királyok pedig
segítségre jöttek vala, külön valának a mezőn.
Látván
pedig Joáb, hogy mind elől, mind hátul ellenség állana, kiválaszta az egész
Izráel harczosai közül egynéhányat, és a Siriabeliek ellen rendelé.
A nép többi
részét pedig testvérére, Abisaira bízá, és ezek az Ammon fiaival állának
szembe.
És monda:
Ha a Siriabeliek rajtam erőt vennének, légy segítségemre; ha pedig az Ammon fiai
rajtad vennének erőt, én is megsegéllek.
Légy erős,
sőt legyünk bátrak mindnyájan a mi népünkért és a mi Istenünk városaiért; az Úr
pedig cselekedje azt, ami néki tetszik.
Harczra
indula azért Joáb és az ő hada a Siriabeliek ellen, akik ő előtte megfutamodának.
Az Ammon
fiai pedig mikor látták, hogy megfutamodának a Siriabeliek: ők is
megfutamodának Abisai elől az ő testvére elől, és a városba menekülének; Joáb
pedig visszatért Jeruzsálembe.
Látván
pedig a Siriabeliek, hogy az Izráel előtt megverettetének, követeket küldének
és kihozatták a Siriabelieket, akik a folyóvizen túl laknak vala, és Sófák, a
Hadadézer seregeinek vezére volt az előljárójuk.
Mikor pedig
hírül adák Dávidnak, összegyűjté az egész Izráelt, és a Jordán vizén átmenvén,
hozzájok érkezék és csatarendbe állott ellenök. És mikor csatarendbe állott
Dávid a Siriabeliek ellen, ők is megütközének ő vele.
De a
Siriabeliek megfutamodának Izráel elől, és levága Dávid a Siriabeliek közül
hétezer szekeret és negyvenezer gyalogot; annakfelette Sófákot, a sereg vezérét
is megölé.
Mikor pedig
látták a Hadadézer szolgái, hogy Izráel előtt legyőzetének: békét kötöttek
Dáviddal és szolgálának néki, és nem akarák többször a Siriabeliek megsegélleni
az Ammon fiait.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése