Mai ige(biblia)-2020.12.19.

 

Krónika I. könyve 16.fejezet.

Dávid zsoltára a frigyláda elhelyezésekor; az isteni szolgálat elrendezése.

Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, amelyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, akik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.       

Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, akik az Urat keresik.

Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, amelyet parancsolt, ezer nemzetségig;

Amelyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, ami azon van.

Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;

Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent aszerint cselekedjenek, amint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, akik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.

Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.