Zsoltárok könyve 63. fejezet.-2025.06.24.

 Zsoltárok könyve 63. fejezet.

Óhajtás Isten után és a szent hajlék után.

Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.

Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize;

Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Azok pedig, akik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, aki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.