György Hegedüs

Krónika I. könyve 1.fejezet. Az ősatyák nemzetségi táblázata Ádámtól Izsákig. Ádám, Séth, Énós. Kénán, Mahalálél, Járed. Énókh, Methuséláh, Lámekh. Noé, Sém, Khám és Jáfet. Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász. A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth és Tógármah. Jávánnak pedig fiai: Elisah, Thársis, Kitthim és Dodánim. Khámnak fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán. Khúsnak fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh és Szabthékah; Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán. Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Miczráim pedig nemzé Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot. Pathruszimot és Kaszlukhimot, akiktől a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot. Kanaán pedig nemzé Czídont, az ő elsőszülöttét és Khétet, És Jebuzeust, Emorreust és Girgazeust. Khivveust, Harkeust és Szineust. Arvadeust, Czemareust és Hamatheust. Sémnek fiai: Élám és Assur, Arpaksád, Lúd, Arám, Úcz, Húl, Gether és Mesek. Arpaksád pedig nemzé Séláht és Séláh nemzé Hébert. Hébe...

 

Királyok II. könyve 25.fejezet. Jeruzsálem feldúlása, babilóniai fogság. És történt az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, hogy feljött Nabukodonozor, Babilónia királya minden ő seregével Jeruzsálem ellen, és táborba szállott ellene, és köröskörül ostromtornyokat építettek ellene. És megszállva tartatott a város Sédékiás király tizenegyedik esztendejéig; De a negyedik hónap kilenczedik napján akkora inség lett a városban, hogy nem volt mit enni a föld népének. És betöretett a város, és a harczosok mind futni kezdtek éjjel a kettős kőfal között levő kapu útján, amely a király kertje mellett van; a Káldeusok pedig ott táboroztak a város körül. És a király is elfutott a puszta útján. De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle. És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilónia királyához Riblába, ahol ítéletet tartottak fölötte. És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágt...

Királyok II. könyve 24.fejezet. Joákim. Joákim idejében jött fel Nabukodonozor, Babilónia királya, és Joákim szolgája lett három esztendeig; de azután elfordult és elpártolt tőle. És ráküldé az Úr a Káldeusok seregeit, a Siriabeliek seregeit, a Moábiták seregeit és az Ammon fiainak seregeit, és ráküldte őket Júdára, hogy elveszessék őt az Úr beszéde szerint, amelyet szólott szolgái, a próféták által. Csak az Úr beszéde szerint történt ez Júdán, hogy elvesse őt a maga orczája elől Manasse bűneiért, mind aszerint, amint cselekedett vala; És az ártatlan vérért is, a melyet kiontott, és hogy betöltötte volt Jeruzsálemet ártatlan vérrel; ezért nem akart az Úr megbocsátani néki. Joákimnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? És elaluvék Joákim az ő atyáival, és az ő fia, Joákin uralkodék helyette, És Égyiptom királya többé nem jött ki az ő földéből; mert Babilónia királya mindent elvett, ami csak az égyiptomi királyé volt...